„Szellemalakot idézünk meg ezen a mai szoboravató ünnepségen. Hiszen egészen a közelmúltig nagyon sokan még azt sem tudták, hogyan nézett ki Bíró Károly” – kezdte ünnepi beszédét Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki az egykori szabadkai polgármester tiszteletére felállított szoboravatón szólalt fel.
Beszéde folytatásában elmondta, hogy a 88 éves korában, 1952. február 21-én elhunyt Bíró a nélkülözéstől nyomorogva halt meg a városházától alig 500 méterre lévő, édesapjától örökölt háza emeleti lakásában. Ahogyan fogalmazott, Szabadka egykori polgármesterének hosszú élete volt, átélt két világháborút is, azonban a nevéhez bűn nem tapadt.
„Akkor miért törölték ki a város történetéből a nevét, az emlékét?” – tette fel a kérdést Pásztor.
A folytatásban felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy Bíró Károly mától újra a szabadkai mindennapok része, és egy lesz közülünk, ahogy mindig is volt.
A szoborkompozíció része egy hirdetőoszlop is, amely arra emlékezteti az ott elhaladókat, hogy egykoron a sajtó sok esetben erőteljesebben alakította a politikai életet, mint maguk a választott vezetők. Pásztor rámutatott arra is, hogy régen „Kosztolányitól Sinkó Ervinen át a várost kíméletlenül ostorozó, a városi közönségből élő és megélő újságírókig igen sokan kivették a részüket abból, hogy Szabadkát mucsának állítsák be”, majd hozzátette, hogy „a város minden erejével a fejlődés útjára akart lépni, vezetői nem voltak fáziskésésben”.
Pásztor elmondta, hogy Bíró nem vetett meg Szabadka lakosságát, és a mezőgazdasággal együtt kívánta az ipart és a kereskedelmet is fejleszteni, és senkit nem nézett le. Hozzátette, hogy „nincsenek városok, ahol a város arculatát legerőteljesebben meghatározó emberekről nem emlékeznek meg, addig Szabadka, ez a szecessziós városházájára és Palics fürdőjére olyan büszke város kitörölte annak a polgármesternek az emlékét, akinek mindazt, amire ma is épül a város imidzse, köszönhette”.
A VMSZ elnöke úgy véli, hogy Bíró Károly szobrának felavatása mérföldkő a város történetében, mert eltörli azt a fajta egészségtelen és elfogadhatatlan nézőpontot, ami a várost kisajátító gondolkodást jellemzi.
„Meggyőződésem, hogy a városunk jövőjéről való stratégiai gondolkodás azzal, hogy Bíró Károly alakja visszakerül a város történetébe, Szabadka visszanyeri azt az egyensúlyt, amit az ideológiai alapú megközelítés elvett mindannyiunktól” – hangsúlyozta beszédében Pásztor.
Hozzátette, hogy a VMSZ példaként tekint az egykori szabadkai polgármesterre, azonosul azokkal az értékekkel, amiket Bíró Károly képviselt.
„Célunk a város belső erőforrásaira támaszkodva, az itt élő emberek mentalitásának tiszteletben tartásával olyan közép-európai városi miliő megteremtése, ami élhető várost, biztos egzisztenciát, erőteljes fejlődést jelent. Úgy vélem, ezt vállalni, képviselni tettekkel és felelősséggel érdemes”.
Pásztor „erősen táplált városi legendának” titulálta azt, hogy Bíró Károlyt a szerb katonaság bevonulását követően váltották le, azonban a magyar polgármestert az őszirózsás forradalom eredményeképpen felálló nemzeti tanács vezetői váltották le. Ahogyan fogalmazott „magyar-magyar belpolitikai leszámolás volt ez, méltatlan eljárással”.
„Bíró Károly egyébként 1918 után nem vállalt közéleti szerepet. Magyar érzelmű polgára maradt a szülővárosának, amely sokat tett, sokat küzdött az elmúlt évszázadban azért, hogy Bíró Károly a méltó helyére kerüljön: egy legyen azok közül, akik a városért, Szabadkáért és az itt élők közös boldogulásáért dolgoznak” – zárta ünnepi beszédét Pásztor.
Forrás: Magyar Szó
